Etetés
Az afrikai óriáscsigák táplálása.
Mit esznek a csigák?
Az afrikai óriáscsigák (rengeteg különböző fajt értünk ezen gyűjtőfogalom alatt) étrendjének túlnyomó részét képzik növények, különféle zöldségek, gyümölcsök, illetve kerti gazok is. Azonban ezek az állatok nem folytatnak teljes mértékben vegán életmódot, egészséges fejlődésükhöz elengedhetetlen az állati eredetű fehérjék fogyasztása is. Etetésnél mindig törekedjünk a változatosságra, 10-15 féle eleség közül még télen is válogathatunk.
Milyen zöldségeket ehetnek?
A táplálék beszerzésénél fontos szempont kell hogy legyen a vegyszermentesség, sajnos rengeteg növényt permeteznek kifejezetten csigaölő szerekkel is. Kitűnő táplálék nekik jóformán az összes emberi fogyasztásra alkalmas tökféle, kiváltképp a cukkini, főző- és sütőtök, az édesburgonya és a gomba. Utóbbi magas fehérjetartalma miatt is ajánlott, nálam a kedvencük a csiperke, de nem vetik meg a laskagombát sem. Kedveskedhetünk házikedvenceinknek továbbá (a teljesség igénye nélkül) sárgarépával, karalábéval (levelével is), retekkel (úgyszintén a levelével is), paprikával, brokkolival, padlizsánnal, karfiollal, káposztalevéllel, zsenge zöldborsóval is. Alkalomadtán kaphatnak édes paradicsomot is, savassága miatt tényleg csak mértékkel adjuk.
Az uborka és a saláta
Az előző bekezdésben szándékosan nem esett szó a fenti két zöldségről, a kockázatosságuk miatt. Sajnos rengeteg helyen látni, hogy uborkával, vagy salátával etetik a csigákat, főleg az állatkereskedésekben/állatkertben találkozhatunk vele, valamint kezdő csigatartóknál. Sem az uborka, sem a saláta nem ördögtől való dolog, önmagában nem okozna gondot, amennyiben biztosan vegyszermentes helyről szereznénk be őket. Ez sokszor lehetetlen küldetésnek bizonyul, főleg télen, a multikban kaphatóak biztosan nem vegyszermentesek ( a bio termékeket is permetezik, csak más szabályok vonatkoznak rájuk). Mindkét zöldségnek kevés a tápanyagtartalma, így ha csak ezt a 2 növényt etetnénk, hamar hiánybetegséget tapasztalnánk a csigáinkon. A salátát nagyon szeretik a csigák, ezért kifejezetten csigaölő vegyszerekkel permetezik őket a termesztés alatt, ha nem tennék, a honos csigák valószínűleg lelegelnék az egész ültetvényt. A növények felszívják ezeket a vegyszereket, amiket nem lehet róluk lemosni sem. Az uborkát is kezelik különféle vegyszerekkel, melyet szintén nem tudunk lemosni, emellett nagyon kedvelik a csigák, így hamar függőség alakulhat ki náluk, melynek következtében nem lesznek hajlandóak elfogadni mást ezen kívül. Természetesen ha tavasszal/nyáron termesztjük ezeket a zöldségeket és nem kezeljük vegyszerekkel, vagy megbízható helyről vásárolunk, akkor nyugodtan megkínálhatjuk vele a csigáinkat, ha alkalmanként kapnak egy-egy karikát/levelet, nem lesz bajuk. Összegezve tehát, amennyiben meggyőződtünk róla, hogy vegyszermentes növényekről van szó, felvehetjük őket a menübe, egyéb esetben viszont inkább válasszunk más opciót, csigáink egészségének megőrzése érdekében.
Milyen gyümölcsöket ehetnek?
A gyümölcsökről sokszor megoszlanak a vélemények, hogy mennyire ajánlatos ezzel etetni, én szoktam nekik adni (főleg szezonban), és szerencsére kitűnő egészségnek örvendenek. A kulcs itt is a változatosság. Amelyek biztonsággal etethetők: alma (főleg az édes, kásás alma a kedvencük), banán (héjat ne adjunk, tele van vegyszerekkel), körte, sárgabarack, őszibarack, nektarin, mézdinnye, sárgadinnye, görögdinnye (utóbbit kifejezetten szeretik), mangó, papaya, szilva, füge, szőlő, málna, eper, áfonya, gránátalma. A narancs és a mandarin erősen savas, citrusfélék etetését inkább kerüljük. Én adtam nekik nagyon régen, nem lett bajuk, de már évek óta nem etetek ezzel.
Milyen kerti gazokat ehetnek?
Sokan meglepődnek azon, hogy a csigáink ehetnek különféle kertből szedett gazokat is. Van, aki soha nem ad nekik, én egész évben gyűjtöm nekik, tele vannak vitaminokkal és a csiguszok is nagyon szeretik. Ne féljetek belevágni a gyűjtésbe, sok növény nagyon könnyen felismerhető és összetéveszthetetlen, illetve ha “rosszat” szedtek, a csigák nem fognak hozzányúlni. Fontos kiemelni, hogy ránk nem ugyanazon növények mérgezőek, mint a puhatestű barátainkra, ezért fordulhat elő, hogy ők előszeretettel fogyasztanak például gyöngyvirágot vagy mérgesgombát is, és semmi bajuk nem lesz. A biztonságos növények listája a teljesség igénye nélkül: tyúkhúr, pitypang, csorbóka, lóhere, lucerna, nagy útifű, lándzsás útifű, csalán (leszedés után pár perccel már nem csíp, a csigák imádják), árvacsalán (ez sosem csíp), libatop, disznóparéj, menta, citromfű, zsálya, törökrózsa, hibiszkusz, réti galaj, pásztortáska. Tavasszal rengeteg lehetőséget nyújt a természet a virágzással, ilyenkor gyűjthetünk számos virágot: a legtöbb gyümölcsfa virágát, például cseresznye/meggyfa, barack, szilva, alma, körte, bodza, akác, orgona. Általánosságban elmondható, hogy azok a csigák, akik jobban kedvelik a gyümölcsöket, azok fogják jobban fogyasztani a fák/cserjék virágait is. Ugyanakkor gyűjthetünk nekik leveleket is, szintén a legtöbb gyümölcsfa levele etethető, nálam főleg a faeper/faszeder (ki hogy ismeri) friss levele a kedvenc.
Állati fehérje?!
Csigáink megfelelő fejlődésének érdekében elengedhetetlen az állati fehérjék etetése, a természetben is előszeretettel fogyasztanak más elhullott állatok teteméből. Én nem preferálom a mesterséges eleségeket, így én nem etetek például ezzel a színes, kukac alakú teknős/aranyhaltáppal sem, hiszen azok még a célállatnak sem megfelelőek legtöbb esetben. Elsősorban szárított eleségeket szoktam kínálni nekik, többek között gammarust, daphniát, garnélarákot, szárított szúnyoglárvát, de szárított lisztkukacot is lehet nekik adni. Egyre elterjedtebbek a különféle csiga-mixek, amennyiben megbízható forrásból tudunk vásárolni, nyugodtan tegyük, imádni fogják a csigáink és nagyon jót is tesz a fejlődésüknek. Adhatunk nyers csirkemellet is, valamint prémium minőségű, gabona- és adalékanyagmentes kutya- és macskatápot is, de talán a szárított eleségek egyszerűbbek és költséghatékonyabbak is. Fajtól függően heti 2-3 alkalommal kell nekik adni, én ebből is egyszerre többfélét kínálok fel, hogy tudjanak válogatni, de mind elszokott fogyni. Ezek a szárított, vagy por állagú eleségek sok vizet vesznek fel, ezért én mindent vizesen adok, hogy ne a csiga testéből vonja ki a vizet, ezzel esetleg az állat elhullását okozva.
Mi az, amivel soha ne etessünk?
Vannak olyan ételek, amelyekkel soha ne etessünk, mert a csigánknak árthat: Alkoholos sör: biztosan nagyon vicces látvány egy részeg csiga, azonban soha ne kínáljunk alkohollal semmilyen állatot, káros nekik, sok vizet elvon a szervezettől. Avokádó, citrom, tejtermékek, sós ételek, csokoládé, tofu (sajnos vannak elterjedt etetési útmutatók, ahol ezen ételek egy része a biztonságos listára került). Ananászt soha ne adjunk, fehérjebontó enzimet tartalmaz, élve elkezdi szétmarni a csigát tulajdonképpen.
Az elengedhetetlen kalcium
Végül, de nem utolsó sorban az elengedhetetlen kellék: a kalcium. Mind közül a legeslegfontosabb a csigánk számára a kalcium. A házukat ebből építik föl, folyamatosan kell, hogy előttük legyen korlátlan mennyiségben. A legegyszerűbb kalciumforrás, egyben a legdrágább is a szépiacsont. A puha részével felfelé kell betenni a terráriumba, a csigáink pedig majd kiszolgálják magukat amikor szükségesnek érzik. Olcsóbb megoldás a futor, vagyis takarmánymész, ezt 5 kilogrammos zsákokban lehet kapni gazdaboltokban, állateledelesnél. Por formája miatt egyszerű dolgunk van vele: az ételükre kell szórni, vagy készíthetünk nekik úgynevezett “futorsütit” is, azonban ha ezt nem fogyasztják el időben, hamar elkezd szétmállani a pára hatására.
Ha tehetjük, inkább a szépiát válasszuk, sokkal szebben és egyenletesebben fejlődik majd tőle a csigánk.
Remélem tudtam segíteni valakinek ezzel a dokumentummal, ez természetesen nem szentírás, de igyekeztem legjobb tudásomhoz mérten megírni, bőven lenne még mivel kiegészíteni, de dióhéjban ennyi fért bele.
Végezetül pedig készítettem egy kis összefoglalót, ami bár nem foglal magába mindent, de a lényeget igen, és nem tartalmaz elavult/hamis információkat. Nyugodtan mentsétek le, használjátok, osszátok meg másokkal is. 🙂
Az ideális terrárium
Hogy milyen is az ideális terrárium?
Az első lépés eldönteni, hogy milyen helyen szeretnénk tartani a csigánkat, terráriumban, vagy tárolódobozban. A terrárium előnye, hogy szebben mutat benne az állat, jobban berendezhető, ámde ne ez legyen az elsődleges szempont! Esetleges költözés esetén nehezebb cipelni és szállítani, mint egy műanyag dobozt, illetve takarítani is körülményesebb. Ha emellett döntünk, fekvő terráriumot válasszunk. Kell rá egy szellőzőnyílás is, ami ne legyen túl nagy, ugyanis akkor nem tartja megfelelően a párát. Csigánk méretéhez igazítva válasszunk: amíg pici, elfér akár egy tejfölös dobozban is, ám ahogy nő, szüksége lesz egyre nagyobb térre.
A műanyag tárolódobozok jóval egyszerűbbek: könnyebb őket szállítani, takarítani, illetve jelentősen olcsóbbak is, viszont nem teljesen átlátszóak. Ezekre elég, ha fúrunk néhány lyukat, a doboz tetejére, vagy oldalára, ki mire esküszik. Fontos, hogy bármelyik mellett döntünk, jól zárható legyen! A csigák igazi szabadulóművészek tudnak lenni olykor.
Többféle talaj közül választhatunk, mint például a kókuszrost, virágföld, vagy erdei talaj. Utóbbit nem árt fertőtleníteni. A tőzeg önmagában savas kémhatású, a csiga háza megfakulhat hosszú távon, ezért nem ajánlott használni. A virágföld vásárlásánál figyeljünk oda, hogy vegyszermentes legyen, és nagyjából semleges kémhatású.
A talajból annyi kell, amennyibe a csigá(i)nk kényelmesen el tudja ásni magát: ez függ a fajtól illetve mérettől.
Szükségünk lesz még mohára, illetve száraz falevelekre (pl. bükk, tölgy), ezáltal otthonosabbá varázsolhatjuk állataink számára a kis lakásukat.
Nem szabad elfelejteni, hogy a csigáink nem ehhez az éghajlathoz vannak szokva, ezért állandó hőmérséklet és pára kell nekik. Ezt könnyen szabályozhatjuk fűtőlap/kábel segítségével. Éjszaka csökkenhet néhány fokkal a hőmérséklet.
A párásítás egyszerűen véghezvihető, csupán egy virágokhoz szánt spriccelőre lesz szükségünk.
Tehetünk be faágakat is, legjobb, ha kéreg nélkül tesszük, így kisebb valószínűséggel marad rajtuk élősködő. A falevelet, mohát, faágat gyakran cserélni kell: elpusztulnak, vagy penészednek viszonylag hamar.
Fontos, hogy ha bármilyen természetből származó dolgot kívánunk a csigáinkhoz tenni előtte fertőtlenítsük le, pl forrázzuk le, süssük ki.
Tehetünk be nekik etetőtálat is, erre megfelel egy virágalátét vagy befőttesüveg kupakja. Itatótál felesleges, a csigák a tároló oldalán lévő vízcseppekből isznak, illetve ha túl sok vizet öntenénk a tálba, könnyen bele is fulladhatnak, valamint ha túl sok vizet szívnak magukba, elernyed a testük, képtelenek lesznek kimászni, és szabályosan felrobbannak a házukban.
Ne tegyünk be hozzájuk kemény tárgyakat (pl kerámiát, köveket), ugyanis felmásznak a doboz tetejére, és néha le is pottyannak onnan. Ha sikerül ráesniük például egy kőre, könnyedén összetörhetik a házukat, ami akár az állat elhullásához is vezethet.
Ami még lényeges: mindig legyen előttük kalciumforrás! Ne csak etetéskor, 0-24-ben legyen előttük szépiacsont vagy futor.
Ne felejtsük el, hogy a (legtöbb) csigáink a talajszinten élnek, ahová nem sok fény jut az esőerdőkben, ezért nincs szükségük külön világításra.
Illetve nincs szükségük arra sem, hogy fürdessük őket. Sokan elkövetik ezt a hibát: felesleges stressz az állat számára. Legtöbben így ébresztik fel őket: hirtelen víz alá tartják a csigát. Gondoljuk csak el, mi mit élnénk át, ha egyszer arra ébrednénk, hogy valaki víz alá tart minket. Fürdetés közben nem azért nyújtózkodik felfelé, mert élvezi a vizet. Láttunk már pocsolyába fulladt éti csigát? Kapaszkodót keres, amin kimászhat, mielőtt megfulladna. Persze néhány esetben szükséges lehet a fürdetés, például, ha csigánk egészségi állapotát kell ellenőriznünk, de ezen kívül felesleges kitenni az állatot a fürdetés stresszének.
Túlszaporodás
Rengetegen nem gondolnak bele, hogy milyen következményekkel járhat a szaporítás, de higgyétek el, hatalmas következményei lehetnek.
E téma láttán tűnhetek túlbuzgónak, de a poszt végére mindenki megérti, miért kell felelősségtudat egy ilyen jelentéktelennek tűnő állat tartásához is.
Kezdjük a legelején.
Forrás: internet
Íme, ez itt egy alom. Ez egyetlen egy csigától származik. Fajtól függ a tojások száma, általánosságban (nem minden fajra vonatkoztatva) az archachatinák kevesebb tojást raknak (1-20), míg a lissachatinák olykor 450 tojást is! Ebből a 450 tojásból bizony ki fog kelni 450 kiscsiga. Ami első hallásra nagyon jó dolognak tűnhet, de nem az. Ez a 450 kiscsiga növekedni fog. Ha a leggyakoribb fajokat vesszük alapul, ez a 450 kiscsiga el fogja érni idővel a 10-12 centis házhosszt.
Ennyi csigát gyakorlatilag lehetetlen elajándékozni, eladni meg végképp. Plusz, gondoljunk csak bele, több száz csiga mekkora odafigyelést, helyet és pénzt igényel. Néhány érv a szaporítás ellen és mellett:
Ellene:
-a kiscsigák nagyon hasonló géneket fognak hordozni, és ezeket fogják örökíteni is. Lesz olyan is, aki több kiscsigát is szeretne- hogy később szaporíthassa őket. Így ki is alakul egy rendkívül belterjes állomány, főleg, ha a szülők is testvérek voltak. A csigák hajlamosabbak lesznek a betegeskedésre, alacsonyabb lesz a kelési arany, azonban magasabb az elhullási arány. Az ilyen csigák több, mint fele nem éri meg a kifejlett kort, nem nő megfelelő méretűre, nem építi megfelelően a házát, a legnagyobb igyekezet ellenére sem.
-sokan nem is tudják, milyen fajt tartanak. Ez nem feltétlenül az ő hibájuk, hiszen a kisállat kereskedésben sem mindig tűntetik fel a pontos fajt, csak annyit láthatunk, hogy “afrikai óriáscsiga”. Nem is lenne ezzel baj, ha nem lenne minden fajnak eltérő az igénye, és ha nem lennének képesek hibridizálódni egymással. Azonban egy kis kutatással és utánanézéssel könnyedén megtudhatunk rengeteg dolgot a csigánkról, mint például a faja, és az igényei. Vannak fajok, amik 20 fokon is elvegetálnak, és olyanok is, akik 26 alatt már elpusztulnak.
És ha az emberek nem tudják, milyen fajt tartanak, könnyen szerezhetnek mellé egy más fajú egyedet. Ha 2 külön faj szaporodik, akkor hibrid kiscsigákról beszélünk.
-a hibridek kiszámíthatatlanok. nem tudhatjuk, milyen géneket öröklik, mekkorára nőnek, milyen színűek lesznek. Magas az elhullási arány, sokuk nem fejlődik megfelelően és nem éri el az ivarérett kort sem.
-Rendkívül ártalmas a szakmának. Gondoljuk csak végig. Van, aki rengeteg időt, pénzt, munkát fektet abba, hogy beszerezze a csigáit és szaporodjanak is nála, majd el tudja adni őket. Ő figyel arra, hogy ne szaporodjon két testvér, nem hagy meg tojást beteg/rosszul növő, korának nem megfelelő méretű csigától, és jó eséllyel nem is fog eladni selejt állatot. Aztán jönnek valakik, akik össze-vissza szaporítanak minden csigát, az összeset uborkán és salátán nevelne, és pénzt kérnek értük. Miközben tönkretesznek egy fajt, és sok ember belefektetett idejét, pénzét, türelmét és MUNKÁJÁT.
Gondoljuk el kutyákkal ugyanezt. Ha egy tenyészetbe valahogy bekerül egy keverék kutya, az egész állományt selejtezni kell. Ugyanez van csigáknál is.
Előnyök:
NINCS.
Hogyan előzzük meg?
A leghumánusabb módszer a tojások fagyasztása. A tojások olyanok, mint a tyúktojás: idő, míg kialakul benne az élet. Tehát mikor a csigánk lepakol egy almot, a tojásokban még nincs kiscsiga, nem fog semmi sem meghalni, ha fagyasztunk. Illetve a tojásokat fel lehet kínálni hüllőknek, esetleg csirkéknek, valamint vissza is lehet etetni a szülőkkel, kiváló kalcium- és fehérjeforrás(ilyenkor össze kell törni). És bizony, ha kikelnek a kiscsigák, akkor is be kell látnunk, hogy muszáj megtennünk, selejtezni kell az állományt. Itt is szintén a fagyasztás a leggyorsabb és leghumánusabb.
Gondolhatnánk, hogy megelőzhető a szaporodás, ha különválasztjuk a csigáinkat. Ámde, egyes fajok képesek az önmegtermékenyítésre/szűznemzésre, például a Lissachatina immaculata immaculata. Ami azt jelenti, hogy ő képes életképes utódot létrehozni úgy, hogy egyedül van.
Valamint a csigák képesek eltárolni a spermát hónapokig.
A talajt át kell túrni nagyjából hetente, ha már ivarérettek a csigáink, így megtalálhatjuk a tojásokat.
Forrás:internet
Onnan tudhatjuk, hogy ivarérett, hogy a feje/nyaka jobb oldalán megjelenik egy fehér dudor, a nemiszerve. A felső képen láthatjuk is. A csigák ezen keresztül termékenyítik meg egymást, illetve ezen keresztül rakják le a tojást is.
Lissachatina immaculata var. panthera csigák párzás közben. Ha ilyet látunk, néhány hét múlva várhatjuk a tojásokat. Ivarérést követően ez folyamatos lesz, mindig figyeljük a dobozt!
A legrosszabb, amit tehetünk, ha elengedjük őket. Soha, semmilyen körülmények között ne engedjünk el csigát, sehol!
Igaz, hogy nem a mi klímánkhoz vannak szokva, ámde! Vannak helyek az országunkban is, ahol képesek átvészelni a telet. Ez pedig hatalmas probléma. Mind a gazdaságnak, mint az állatvilágnak. Szaporaságuk miatt könnyedén kiszoríthatják az őshonos fajokat is.
Szóval végezetül, csak annyi kiscsigát keltessünk, amennyinek biztosan tudunk jó gazdit találni. Ez gyakori fajoknál 1-10 csigát jelent, ritkábbaknál 1-20.
Kerüljük el ezt:
Turbó Csigafarm 